A Real Madrid t�rt�nete - I. r�sz - A kezdetekt�l az �tvenes �vekig

A mai napt�l indul �j sorozatunk A Real Madrid t�rt�nete c�mmel. Ez a cikksorozat els�sorban a spanyol klub labdar�g� szakoszt�ly�val foglalkozik, illetve a Real Madrid, mint klub t�rt�nelm�t t�rgyalja a kezdetekt�l napjainkig, k�l�n hangs�lyt fektetve n�h�ny eml�kezetes m�rk�z�sre, a BEK-, illetve BL-sikerekre �s n�h�ny legend�s j�t�kosra. Igyekeztem k�pekkel is sz�nes�teni az �r�st, amely rem�lem, hasznos olvasm�ny lesz minden Real Madrid rajong� sz�m�ra. Ez k�s�bb megtal�lhat� lesz az Arch�vum men� T�rt�nelem men�pontj�ban. Mindenekel�tt nagy-nagy k�sz�net azoknak, akik seg�tettek abban, hogy ez az eg�sz l�trej�jj�n:
dettyplease
Yahoo :)
N�h�ny �ltalam ismeretlen eredet� �r�s

A sikert�rt�net 1902. m�rcius 6-�n kezd�d�tt. Egy csoport futballrajong� hivatalosan megalap�tja a Madrid Futball Klubot (az alap�t� okirat szerint "sportj�t�kok gyakorl�sa c�lj�b�l") �s l�trehozza az els� igazgat� tan�csot. A katal�n(!) sz�rmaz�s� Juan Padr�s Rubio lesz az eln�k, Enrique Varela-t v�lasztj�k aleln�knek, Manuel Mend�a titk�ri - , Jos� de Gorostizaga kincst�rnoki poz�ci�t t�lt be, m�g Antonio S. Neyra, Mario Giralt, Carlos Mertens, �lvaro Spottorno �s Arturo Mel�ndez pedig az igazgat�s�g tagjai. Ezzel Juan Padr�s hivataloss� teszi azt a klubot, mely k�t �vvel kor�bban Juan Palacios vez�nylet�vel alakult. Ez a vezet�s�g tervezi meg a csapat arculat�t - lem�solva a h�res London Corinthians mez�t. A j�t�kosok ett�l kezdve feh�r shortban, �s p�l�ban - ujj�n lila cs�kokkal d�sz�tve - , k�k zokniban �s sapk�ban futnak ki a p�ly�ra. A Madrid FC nem az els� madridi csapat, de �k tekintend�k a Real Madrid el�dj�nek, nem pedig az 1897-ben alap�tott Foot-ball Sky...

H�rom nappal k�s�bb a csapat lej�tssza els� m�rk�z�s�t a saj�t j�t�kosokb�l �ssze�ll�tott k�t csapat k�z�tti j�t�k c�lja, hogy fel�ll�thass�k az els� sz�m� csapatot, valamint b�tor�ts�k az els� n�z�k�z�ns�get. A k�k csapat: Mel�ndez, J. Padr�s, Spottorno, Gorostizaga, Mend�a, P�ramo, Neyra, A. Giralt, F. Palacios, Martens �s Rodero. A piros csapat: J. Giralt, Mel�ndez, Molera, Salvador, Valc�rcel, Spottorno, Stampher, J. Palacios, Varela, Celada �s Bueno. Ugyan a g�lnak nincs jelent�s�ge, de a k�kek nyernek 1 - 0 -ra. A m�rk�z�st a Plaza de Toros sug�r�ton j�tszott�k. Az g�rda els� klubhelyis�gek�nt a Padr�s fiv�rek tulajdon�ban l�v� Al Capricho �ruh�z h�ts� helyis�ge �s a La Taurina Taverna szolg�lt. Ez ut�bbib�l indulnak az els� "bevet�sre".

A Heraldo del Sport c�m� lap 1902. m�rcius 22-i sz�m�ban megjelenik az "Instrukci�k a j� futballhoz" az angol Arthur Johnson toll�b�l. �t k�rik fel az edz�i posztra. Johnson foglalta rendszerbe a futball z�rzavaros vil�g�t el�sz�r.

1902. �prilis 15-�n lefektetik az �j klubszab�lyokat �s �tadj�k a rend�rf�n�k r�sz�re. N�h�ny nappal kor�bban az igazgat�tan�cs megl�togatta Madrid polg�rmester�t azzal a c�llal, hogy XIII. Alfonz kir�ly koron�z�sa alkalm�b�l egy versenyt �rn�nak ki. V�g�l ez a rendezv�ny v�lt az els� Kir�lyi Kup�v�.

1902. m�jus 13: a bajnoks�g az els� nagy nemzeti derbivel kezd�d�tt a Barcelona �s a Madrid csapata k�z�tt. A katal�nok g�rd�j�ban t�bb k�lf�ldi j�t�kos is szerepelt �s 3 - 1 -es gy�zelemmel t�voztak. Vigaszk�ppen a Madrid legy�rte az Espanol-t 3 - 2 -re, elnyerve ezzel a Barcelona el�l a Copa de la Gran Pena -t. Ez volt az els� tr�fea, mely a klub vitrinj�be ker�lt. Az �tcsapatos bajnoks�got egy�bk�nt a Vizcaya Bilbao nyerte a madridi Hip�dromoban.

1903. �prilis 08-�n (egy�bk�nt innent�l m�r Campeonato Espananak h�vj�k a sorozatot, �s h�rom csapat vesz r�szt) a Madrid elveszti a bajnoks�g d�nt�j�t az Athl�tic Bilbao ellen�ben. Az eredm�ny 3 - 2. A k�zdelem v�g�n J. Giralt, a Madrid kapit�nya visszav�g�t k�r m�snapra Mr. Astorquia-t�l, az Athl�tic kapit�ny�t�l. �rdekess�g, hogy akkoriban igazi kapus n�lk�l j�tszott a Madrid, meglehet�sen t�mad� felfog�sban, olykor 7-8 csat�r is volt a keretben.

1904. janu�rj�ban a Madrid egyes�l a Moderno, az Amicale �s a Moncloa g�rd�j�val. Az Amicale-ben francia vend�gj�t�kosok is j�tszottak. Carlos Padr�s lemond a Madridi Futballklubok Sz�vets�g�nek eln�ki posztj�r�l, hogy b�tyja, Juan helyett �tvegye az ir�ny�t�st a Madrid felett. A csapat nem indul a bajnoks�gban, �m j�n az 1905-�s �v...

1905. �prilis 18. A Madrid megnyeri els� spanyol bajnoki c�m�t, az Athl�tic Bilbao felett 1 - 0 -ra diadalmaskodva. Pedro Parages bead�s�t Prast �rt�kes�tette.

1905. okt�ber 23. M. Loubet francia eln�k Spanyolorsz�gi l�togat�sa alkalm�ra Carlos Padr�s megszervezi az els� nemzetk�zi m�rk�z�st. A p�rizsi Gallia Sport 1 - 1 -es d�ntetlent j�tszott a g�rd�val a madridi l�versenyp�ly�n.

1906. �prilis 10. A Madrid a baszk Athl�tic ellen�ben 4 - 1 -es diadalt k�nyvelhet el, megnyerve ezzel a m�sodik kupabajnoks�got. Egy nappal kor�bban a nemzeti senior csapat, a Recreativo Huelva (angolok alap�tott�k) szenvedett veres�get t�l�k. Az erem�ny 3 - 0.

1907. m�rcius 30. A Madridnak siker�l elnyernie a spanyol kup�t, a Vizcaya-t verve, Prast �rt�kes tal�lat�nak k�sz�nhet�en. Ez az els� kupa, amit a csapat hazavihetett, miut�n h�rom egym�s ut�ni �vben is gy�zedelmeskedtek.

1908. �prilis 13. Zsin�rban a negyedik bajnoki c�met hozz�k el a Sporting de Vigo legy�r�s�vel (2-1). Ebben az �vben Adolfo Mel�ndezt v�lasztj�k eln�knek az �j igazgat�tan�cs �l�re. Carlos Padr�s �r�k�s tiszteletbeli eln�ki c�met kap.

Ekkor m�r �lland� j�t�kosokra �p�lt a csapat, p�ld�ul mind a n�gy kupagy�zelemnek r�szese volt a kiv�l� kapus, Adolfo Alvarez Buylla, a v�d� Jos� Angel Berraondo �s Joaqu�n Yarza, a fedezet Enrique Normand, Taurie �s Manuel Yarza, a francia sz�let�s� csat�r, Pedro Parages Diego-Madrazo, Manuel Prast �s Frederico Revuelto.

1912. okt�ber 31-�n felavatj�k az els�, ker�t�ssel k�rbevett p�ly�t az O�Donnell-en. Laureano Garc�a Comiso tulajdon�ban van �s havi 1000 peseta-�rt a Madrid b�rbe veszi. A lel�t�s p�lya 216 n�z�nek biztos�tott �l�helyet! Ebben az �vben egy ifj� csat�r csatlakozik a t�rsas�ghoz. � Santiago Bernab�u. R�la m�g a k�s�bbiekben nagyon sok sz� fog esni...

1916. okt�ber 30. Sz�mos, gyenge eredm�nnyel teli �v ut�n 4 - 0 -ra vert�k a Athl�tic de Bilbao csapat�t, a bajnoks�g kup�j�t ism�t elhozt�k. Ezt megel�z�en a g�rda elnyerte a region�lis bajnoki c�met, 1913 �ta el�sz�r. Adolfo Mel�ndezt az igazgat�tan�csban t�rt�nt v�ltoz�sok ut�n �r�k�s tiszteletbeli eln�kk� v�lasztott�k.

1917. m�jus 15. A Madrid kialak�tott egy maroknyi csapatot, amely ann�l ink�bb volt rendk�v�li: Teus, Erice, Eulogio, Aranguren, Ricardo Alvarez, Antonio de Miguel, (a "tud�s"), Sansineca, a Petit testv�rek, Castell, Bernab�u, Sotero Aranguren... �s elnyert�k a bajnoki c�met, k�t izgalmas m�rk�z�s ut�n.

1920. j�nius 29. t�rt�nelmi momentum a klub �let�ben. A spanyol uralkod� (XIII. Alfonz) a kir�lyi (Real) c�met adom�nyozta az egy�ttesnek, valamint rendelet�ben enged�lyezi a c�mer haszn�lat�t is. Ett�l fogva �j nevet kapott a t�rsas�g. A Real Madrid megsz�letett.

1920. december 13. Portug�li�ban kezdt�k els� komoly nemzetk�zi �tjukat. A j�t�kosok megismerhett�k a h�res "sacatr�s" csataki�lt�st a Benfica �s a Porto otthon�ban, majd Olaszorsz�g fel� fordultak. Itt 5 m�rk�z�st j�tszottak n�gy v�rosban: Torinoban, Liornaban, Bolognaban �s Genovaban. Megsz�lettek az els� nemzetk�zi szerz�d�sek.

1923. �prilis 29. A Ciudad Lineal �tad�sa. Ez m�r f�ves p�lya. A nyit� m�rk�z�sen a Real Madrid 8000 n�z� el�tt 2-0 -ra legy�zte az Ir�nt. Mindk�t g�lt Jos� Mar�a Ubeda szerezte. Ebben az id�ben �p�tette az Atl�tico a Metropolitano-t. Ennek k�sz�nhet� az, hogy a f�v�ros v�lt a spanyol futball k�zpontj�v�.

1924. m�jus 17. A Jos� Mar�a Castell �ltal �p�tett 22.500 f�r�helyes Chamart�n avat�sa. Az angol kupagy�ztes Newcastle �s a Real Madrid j�tszott�k az els� m�rk�z�st, �fels�ge D. Gonzalo r�gta a kezd� r�g�st. A m�rk�z�st 3-2 ar�nyban a Real nyerte.

1925. augusztus 27. A csapat eredm�nyes �tr�l t�r vissza. Veres�geket szenvednek ugyan, �m Angli�ban, D�ni�ban �s Franciaorsz�gban hasznos tapasztalatokat gy�jtenek. N�h�nyat ezek k�z�l bevesznek a gyakorlatba, most a Barcelona ellen. Egy napra a mezt lecser�lik lem�solva az angol divatot: fekete short-ot �s kock�s selyem inget �ltenek. Quesada "kipr�b�lja" a lest �s a sz�nd�kos szab�lytalans�got. A Barcelona pedig nem engedi a csapatot az el�d�nt�kbe...

A spanyol professzion�lis futball els� �v�ben (1926) a Real Madrid leigazolja az Arenas Guetxo k�zismert v�logatott j�t�kos�t, Jos� Mar�a Pen�t. Kinevezik az els� spanyol edz�t a klubn�l: Arthur Johnssont Juanito Carcer v�ltotta.

1927. j�lius 14. Santiago Bernabeu sikeres turn�ra vitte a csapatot az amerikai kontinensre. A v�geredm�ny a k�vetkez�: 16 meccs, 9 gy�zelem, 4 veres�g, 3 d�ntetlen, 44 g�l ide, 22 oda. Ami a legfontosabb, az �j f�ldr�sz elkezdi csod�lni a Real Madridot.

1928. szeptember 6. �j j�t�kosok mutatkoztak be: Cabo, Morera, L�pez �s Gaspar Rubio. Ez ut�bbi v�lik a helyiek b�lv�ny�v�, b�r a h�sz �vesen Levant�b�l �rkezett j�t�kos �ll�t�lag nem futotta be azt a karriert, amit j�soltak neki.

1929. febru�r 10. Az els� hivatalos spanyol bajnoks�g els� Real Madrid m�rk�z�se. A Real 5 - 0 -ra nyert a CD Europa ellen�ben, ezzel a Primera Divisionbeli els� gy�zelme r�gt�n meg is volt. J� kezd�s! Az els� bajnoks�got azonban a Barcelona nyerte, a Madrid a m�sodik lett. A k�t csapat rivaliz�l�s�nak t�rt�nelmi okai vannak, err�l egy k�l�n fejezetben lesz sz�.

1930. szeptember: Ricardo Zamora a Real Madridhoz �rkezik a tetemes, 150.000 pesetas summ��rt. Zamora neves j�t�kos volt �s a h�rneve csak n�tt a kir�lyi g�rd�ban, egyidej�leg �regb�tve ezzel �j klubj�nak h�rnev�t is. Az "isteni" becenev� katal�n j�t�kos volt a Real Madrid els� vil�gszt�rja. A csapat edz�je pedig ekkor a magyar Hertzka Lip�t!

1932. �prilis 3. Az utols� fordul� ut�n a Real Madrid �llt az �len. Az �j j�t�kosokkal, mint Ciriaco, Quincoces, Luis Regueiro, Hilario, Bestit, Olivares �s Ateca a Madrid bajnokk� k�zd�tte mag�t an�lk�l, hogy ak�r egyetlen meccset is vesztett volna. Bernab�u szt�rigazol�si politik�ja meghozta a v�rva v�rt eredm�nyt. (A csapat nev�ben ekkor nem szerepelt a "Real" jelz�). Egy �vvel k�s�bb a kor�bbi Barcelona-j�t�kossal, Jos� Samitierrel siker�lt a bajnoki c�met megv�deni.

1934. m�jus 06-�n Hilario �s Lazcano tal�lat�val 2 - 1 -re diadalmaskodott a Real Madrid a Valencia ellen, ezzel 17 �v ut�n v�g�l megnyerte a kup�t. A bajnoks�gban ez�ttal ez�st�rem jutott.

1935. �prilis 28. A bajnoks�got a klub m�sodik helyen z�rja. A 3. legjobb g�ll�v� 17 tal�lattal Sanudo lett, �s ami �rdekes: mindezt 5 meccsen hozta �ssze. 4 m�rk�z�sen 4-4 alkalommal r�gta a kapuba a labd�t. Ha egyszer Sanudo szerencs�s, akkor szerencs�s...

1936. j�nius 21. Eml�kezetes ment�s. Ennek k�sz�nhette a Real Madrid a kup�t a Barcelona ellen�ben. A Madrid nyer�sre �llt (2-1), de csak 10 emberrel j�tszottak. A m�sodik f�lid�ben Escol� hatalmas l�v�st z�d�tott a kapura. Kapusunk, Zamora hihetetlen �rz�kkel ujjheggyel torn�szta ki a sarokra tart� labd�t. Ebben a pillanatban legend�v� v�lt...

1939. �prilis 19. A polg�rh�bor� ut�n Pedro Parages �sszeh�vta a t�rsas�got, hogy �sszeszedj�k a tagokat �s meg�j�ts�k a klubot. A h�bor� t�nkretette a p�ly�t (rabokat �riztek rajta), a j�t�kosok �s a tagok nagyr�sze sz�tsz�ledt. A romokb�l kellett �jj��p�teni, Parages-nek siker�lt!

1941. �prilis 05. Egy nagy legenda j�tssza utols� m�rk�z�s�t a klub sz�neiben: Jacinto Quincoces, a vil�g akkori legjobb v�d�je.

1942-ben a Real Madrid m�sodikk�nt z�r a bajnoks�gban a Valencia m�g�tt.

1943. j�nius 13. Egyike a klub legnagyobb gy�zelmeinek. A Les Corts-ban (Barcelona) elszenvedett 3 - 0 ut�n egy kupameccsen a Madrid vitathat� k�r�lm�nyek k�z�tt legy�zi a katal�n FC Barcelon�t 11-1-re! A madridist�k (�s a riv�lis) soha nem felejtik ezt a napot!

1943. szeptember 15. Rettent�en fontos nap a klub t�rt�net�ben. Santiago Bernab�ut ellenszavazat n�lk�l v�lasztj�k az eln�ki posztra. Az � eln�kk� nyilv�n�t�s�val a Real Madrid jelenkori t�rt�nelm�nek legnagyobb lapja kiny�lt. A csapat csak a t�zedik poz�ci�t szerzi meg a bajnoks�gban, Bernab�u pedig megel�geli a folyamatos sikertelens�get, az alacsony n�z�sz�mot �s kidolgoz egy olyan tervet, amely az 50-es 60-as �vekre be�rik �s a Real Madridot Eur�pa cs�cs�ra emeli. Addig azonban sz�mos, viszonylag sikertelen �v k�vetkezik...

Az elk�vetkez� �vekben azonban a bajnoks�gon a Barcelona �s a v�rosi riv�lis Atl�tico Madrid osztozik.

1944. j�nius 22. Santiago Bernabeu els� nagyobb terve kezd val�s�gg� v�lni: az �j stadion telk�t megv�s�rolj�k.

1944. okt�ber 27. A Chamart�n f�ldj�t megszentelik �s a munk�latok elkezd�dnek. Santiago Bernab�u cs�k�nnyal a k�zben szimbolikusan megkezdi Spanyolorsz�g legnagyobb stadionj�nak �p�t�s�t.

1945 j�nius 5. Encinas lemond�sa ut�n Jacinto Quincoces - addig a v�logatott tr�nere - �tveszi a csapat edz�i poz�ci�j�t.

1946. j�nius 9. T�z �vvel 1936 ut�n a blanc�k ism�t elnyerik a kup�t az abszol�t es�lyes Valencia el�l. A Madrid 3-0-ra nyer. A bajnoks�gban azonban ekkort�jt tarol a Barcelona �s a kiv�l� Atl�tico Madrid...

1946. j�nius 20. Quincoces egyik �lma megval�sul: amint Luis Molowny eleget tesz hadk�telezetts�gbeli feladatainak, a Real Madrid szerz�dteti. A felejthetetlen "Mangas" a klub �jabb m�rf�ldk�v�t jelenti.

1946. december 25. Eml�kezetes m�rk�z�s a San Lorenzo de Almagro ellen, akik �pp eur�pai turn�n vettek r�szt. Az argent�nokat megel�zte h�rnev�k �s t�l optimist�knak bizonyultak a m�rk�z�s el�tt. A v�g�re 4 g�l kaptak, a Metropolitano megd�bbent �s �mulatba ejtett k�z�ns�ge el�tt.

1947. j�nius 9. �jabb jelent�s ut�np�tl�s �rkezett a kir�lyi g�rd�hoz. Narro, Mu�oz, Pahi�o, Gabriel Alonso �s Macala. Az �j korszak els� kup�j�t megnyerik, amelyet Eva Duarte Per�n, az akkori argent�n eln�k feles�ge adott �t.

1947. december 14. Megny�lik a Santiago Bernabeu stadion. A nemzetk�zi sajt� az ar�n�t a legjobbnak �t�li Eur�p�ban. Az els� g�lt az �j p�ly�n Barinaga szerzi. A nyit� meccs az Os Belenenses ellen hazai gy�zelemmel v�gz�dik. Az eredm�ny: 3-1.

1948. janu�r 27. A brit Mr. Keeping, a Southampton �s a Fulham egykori futballist�ja foglalja el a Real Madrid edz�i sz�k�t. A brit forradalmat csin�l �jszer� taktik�j�val.

1948. m�jus 28. A taggy�l�s egyhang�an megszavazza Santiago Bernab�u "Ki�rdemes�lt �s Megbecs�lt Eln�k"-i c�m�nek adom�nyoz�s�t Real Madrid Club de F�tbol-�rt v�grehajtott tev�kenys�g��rt �s folyamatos er�fesz�t�sei�rt. Bernab�u egy olyan csapatot �lmodott meg, amely t�bb t�zezer n�z� el�tt j�tszik, uralja a hazai, valamint a nemzetk�zi mez�nyt is. A stadion �p�lt a t�mogat�k p�nz�b�l, akik ez�rt cser�be haszn�lhatt�k a klub ny�jtotta szolg�ltat�sokat, mint p�ld�ul a teniszp�ly�kat, tornatermeket. M�r "csak" a csapatot kellett �sszehozni.

1950. szeptember 1. L�trej�n a Real Madrid Inform�ci�s Bulletinje, egy lap azzal az egyszer� �s amb�ci�zus c�llal, mint hogy a Real Madrid legt�bb szurkol�i fel� legyen sz�viv�. A bor�t�n Bernab�u k�z�r�sos sz�vege �ll: "Sok sikert k�v�nok a madridista Bulletin szerkeszt�inek. Csak egy tan�cs egy �reg embert�l: b�nj j�l a bar�taiddal, de b�nj sokkal jobban az ellens�geiddel! Egy nagy �lel�st k�ld�k minden madridista r�sz�re." T�bb, mint 40 �vnyi h�rad�s ut�n a Real Madrid tev�kenys�g�r�l, a r�gi Bulletin �tadta a hely�t a Real Madrid magazinnak, amely az egyik jelenlegi kapocs a Madrid rajong�k �s a Real Madrid k�z�tt.

A Real Madrid t�rt�nete - II. r�sz - A dics�s�ges �tvenes �vekt�l az els� Bernab�u-kup�ig

1952. m�rcius 06. A Real Madrid 50. �vfordul�j�t �nnepelik. A klub �tven �ves, f�l �vsz�zadnyi futball �s t�rt�nelem. K�l�nb�z� rendezv�nyeket szerveznek, k�z�tt�k egy nemzetk�zi torna is helyet kap. A Millonarios (Milliomosok), az amerikai kontinens legreprezentat�vabb t�rsulata szerzi meg a tr�fe�t. Egyik legkiemelked�bb j�t�kosa bizonyos Alfredo Di St�fano...

1952. m�jus 15. A bajnoks�g befejez�dik �s 20 g�llal Pahi�o lesz a g�lkir�ly. Egy tal�lattal t�bbet szerzett, mint Kubala.

1952. j�nius 28. A Madrid �j latin-amerikai k�r�tra indul. K�t kolumbiai �sszecsap�s ut�n Venezuela fel� veszi az ir�nyt, hogy r�szt vegyenek a "Kis" Vil�g Kup�n. A magas sz�nvonal� ellenfelek ellen�re Ipi�a g�rd�ja meg�rdemelten gy�zedelmeskedik.

1952-53-ra kialakult egy olyan csapatgerinc, amely m�r el�remutatott, hogy a Bernab�u-i politika sikeres lesz: a kapus, Juanito Alonso, Lesmes II, Z�rraga, Molowny, Munoz �s Olsen (nev�vel ellent�tben � nem d�n, hanem argent�n, a Real Madrid els� csat�rszt�rja). Az MTK ezid�t�jt j�rt Madridban, �s 4-2-re vert�k a Realt. Kis h�j�n siker�lt szerz�dtetni Kubal�t, de v�g�l � �ppen a Barcelon�hoz ker�lt. Bernab�u azonban, ahogy maga is mondta, a Barcelona mint�j�ra tov�bb szerette volna er�s�teni csapat�t. Kubala L�szl�hoz hasonl� j�t�kost akart tal�lni �s nemsok�ra a Real Madrid meg is szerezte Alfredo Di St�fanot, a Milonarios 26 �ves j�t�kos�t! Nem mell�kesen tov�bbi er�s�t�s Francisco Gento a Racing Santanderb�l... Innent�l kezdve minden �vben legal�bb egy szt�rj�t�kos (Rial, Kopa, Dominguez, Santamar�a, Did�, Simonsson, Pusk�s) �rkezett a Madridhoz, akik rendk�v�l er�s csapatot is tudtak alkotni!

1953. szeptember 27. Alfredo Di St�fano, a futballt�rt�nelem tal�n legnagyobb j�t�kosa els� bajnoki m�rk�z�s�t j�tssza a Real Madrid sz�neiben. A Racing Santander ellen r�gt�n g�llal mutatkozik be. Kem�ny t�rgyal�sok el�zt�k meg szerz�dtet�s�t, miut�n a Barcelona szint�n soraiban szerette volna tudni. Igazi blanco, nagyon-nagyon a feh�rekhez h�zta a sz�ve, hogy a klub�rt harcoljon �s dics��tse h�rnev�t.

1954. �prilis 18. Felcsend�l a gy�zedelmi himnusz a Chamart�nban a Valencia elleni gy�zelem ut�n. A csapat 21 �v eltelt�vel a La Liga bajnoka. Di Stefano els� �ve volt a Spanyolorsz�gban, az els� egy�ni d�j�t is megszerezte, � lett 29 tal�lattal a bajnoks�g g�lkir�lya.

1955. janu�r 04. Az Igazgat�tan�cs egyhang� d�nt�se alapj�n a Chamart�n p�lya nev�t Santiago Bernab�u Stadionra v�ltoztatj�k.

Ebben az �vben a Latin-kupa is a Villalonga vezette csapat vitrinj�be ker�l, el�revet�tve, hogy a leend� Bajnokcsapatok Eur�pa Kup�ja els� sz�m� es�lyese a Real Madrid!!

1955. szeptember 18. A Real Madrid els� fell�p�se az Eur�pa Kup�ban. Bernab�u er�fesz�t�sei el�rt�k a v�rva v�rt eredm�nyt. K�sz�nhet�en b�tors�g�nak, t�rekv�seinek, a legjelent�sebb eur�pai versenysorozat l�trej�tt.

A Servette, Partizan, �s az AC Milan sem jelentett akad�lyt, �gy 1956. j�nius 13-�n P�rizsban 45.000 n�z� el�tt a Real Madrid megnyeri az els� Eur�pa Kup�j�t. A francia Stade Reims (Kopaval, Fontaine-nel, Piantonival �s Vincent-nel a soraiban) volt az ellenf�l egy kem�ny �s izgalmas k�zdelemben, ami a feh�rek 3-4-es gy�zelm�vel v�gz�d�tt. Pedig a 9. percben m�r 2-0-ra is vezetett a Reims, �s m�g a 61. percben is 3-2 volt az �ll�s a franci�k jav�ra. A Madrid azonban tudott �j�tani betal�lt Marquitos �s Rial is, alak�tva ki a v�geredm�nyt.

A k�vetkez� ki�r�sban csak a m�sodik k�rben kellett a kir�lyi g�rd�nak csatlakoznia (a c�mv�d� jog�n). Ott viszont a az osztr�k Rapidot csak harmadik m�rk�z�sen siker�l legy�rni, de a Nice m�r k�nnyebb feladat volt. 1957. �prilis 11-�n a stadionban az addigi legt�bb n�z�t sz�molt�k, a Madrid t�rt�nelme legfontosabb m�rk�z�s�t j�tssza. Felejthetetlen este volt, ahogy 100.000 torokb�l hallatszott a buzd�t�s. A legend�s Manchester United elv�rzett a hatalmas k�zdelemben (3-1).

1957. �prilis 25. Byrne, a Manchester kapit�nya �gy nyilatkozott: "Ma este az Old Trafford pokoll� v�ltozik. Nincs olyan isteni hatalom, amivel elker�lhetn�k a kies�st!" �m n�h�ny �r�val k�s�bb Kopa (aki k�s�bb a sv�dorsz�gi VB-n 13 g�lt l�tt) �s Rial lecsendes�tett�k Manchestert... A Madrid ism�t bejutott az Eur�pa Kupa d�nt�j�be!

1957. m�jus 30. A Bernabeu Stadion �dvrivalg�st�l hangos. A Madrid megszerzi m�sodik BEK-gy�zelm�t a Fiorentina ellen (2-0). Ahogy Miguel Mu�oz a magasba emeli a tr�fe�t a p�lya k�zep�n feh�rrel d�sz�tett emelv�nyen, Bernabeu k�nnyekben t�r ki. Az � Madridja lett a kontinens kir�lya. (Megjegyzem, hogy ezen a m�rk�z�sen tudom�som szerint megd�lt a Manchester elleni n�z�cs�cs. 125.000-en l�thatt�k a helysz�nen ezt a tal�lkoz�t.) A BEK g�lkir�lya ebben az �vben Di St�fano.

1958. m�jus 28. A harmadik BEK-d�nt�t Br�sszelben (67.000 n�z� el�tt) tartj�k, a kir�lyi g�rda az AC Milannal (soraiban: Liedholm, Schiaffino, Maldini) csap �ssze, amely hosszabb�t�st harcol ki. 3-2 lett a v�geredm�ny, ami meghozta Carniglia edz� csapat�nak a harmadik tr�fe�t Di St�fano, Rial �s Gento g�lj�nak k�sz�nhet�en. Ez volt az eddigiek k�z�l a legnehezebb d�nt�, az id�ig vezet� �ton a Royal Antwerpt, a Sevill�t �s a Vasast kellett legy�zni.

A klub technikai igazgat�ja, a magyar sz�rmaz�s� �stereicher Emil aj�nlat�ra Bernab�u fogadta Madridban Pusk�st Ferencet, aki �nkritikusan a s�lyfelesleg�re (kb. +18 kg...) hivatkozva szabadkozott, de Bernab�ut ez nem k�l�n�sebben �rdekelte. 1958. augusztus 11-�n hossz� t�rgyal�sok ut�n Pusk�s Ferenc leszerz�dik a Real Madridhoz. Ez az igazol�s lesz a szezon legnagyobb fog�sa, Miguel Mu�oz pedig befejezi profi-j�t�kos karrier�t. Hamarosan Pusk�s is be tud illeszkedni a csapatba, �gy a vil�g legjobb t�mad��t�se a Madrid�. B�r a bajnoks�got a Barcelona nyeri, a BEK-tr�fea fontosabb Bernab�u eln�k sz�m�ra.

A Besiktas, a Wiener SC �s az Atl�tico Madrid ut�n a stuttgarti d�nt�ben (1959. j�nius 03.) a negyedik Eur�pa Kupa is beker�lt a vitrinbe. A riv�lis �jra a reimsi Stade, akik 2-0-�s veres�get szenvednek. A g�lszerz�k: Di St�fano �s Mateos, aki a s�r�lt(?) Pusk�s hely�re ker�lt be. Carniglia nem igaz�n szerette Pusk�st, Bernab�u pedig amint r�j�tt, hogy a magyar t�mad�t mi�rt mell�zte, azonnal kir�gta nem sokkal m�sodik BEK gy�zelme ut�n... A BEK g�lkir�lya egy�bk�nt term�szetesen ism�t Di St�fano, n�ggyel kevesebb g�llal, mint el�z�leg (6 g�l).

A spanyol bajnoks�gokat a Barcelona nyeri, k�zben a nemzetk�zi kup�ban a luxemburgi Jeunesse Esch, a francia Nice, �s a Barcelona legy�z�s�vel bejut a Real a glasgow-i d�nt�be. 1960. m�jus 15. A futball megdics��l�se... Az �t�dik Eur�pa Kupa gy�zelem ut�ni hangulat nem t�kr�zi a jelent�s�g�t, noha megnyert�k. Sz�p j�t�kban vesztes �ll�sb�l ford�tva 7-3-ra a Real a Hampden parkban 134.000(!) n�z� el�tt legy�zte az Eintracht Frankfurt csapat�t (sokak szerint minden id�k legjobb BEK-d�nt�j�ben, t�bbek k�z�tt Pusk�s Ferenc n�gy g�lj�val, amely val�sz�n�leg �r�k rekord marad BEK/BL-d�nt�ben). �s m�g egy adal�k 7 meccsen szerzett 12 g�llal a BEK g�lkir�lya Pusk�s Ferenc!

A csapat kulcsj�t�kosai m�r 30 f�l�tt j�rtak, t�ljutottak p�lyafut�suk cs�cs�n (Di St�fano �s Lesmes 34, Pusk�s 33 �ves volt, Rial 32, Santamar�a 31, Z�rraga is bet�lt�tte m�r a 30-at). 1960. november 09-�n bek�vetkezett az els� eur�pai kies�s �t egym�st k�vet� �vnyi siker �s dics�s�g ut�n. A Barcelona megt�ri az utunkat egy vitatott selejtez�n. A visszav�g�n az angol Leafe j�t�kvezet� a csapat 4(!) g�lj�t nem adja meg �s t�bb nagyobb Bar�a-szab�lytalans�got is sim�n tov�bbenged... A d�nt�ben v�g�l a Barcelona alulmaradt a Guttmann B�la edzette Benfic�val szemben, pedig Kocsis �s Czibor is betal�lt katal�n oldalon.

Bernab�u el�szerz�d�st k�t a Santosszal. Pel�t szeretn� leigazolni. A csat�rsorunk azonban nem v�rt m�don m�g t�bb �vig vil�gsz�nvonalon teljes�t, �gy Pel� soha nem lett a Real Madrid j�t�kosa. A spanyol bajnoks�gban dics�s�ges sorozat k�vetkezett, sz�mos bajnoki c�m bizony�totta a Real Madrid egyeduralm�t. 1957 �s 1964 k�z�tt nem vesz�tett hazai p�ly�n a Real egyetlen m�rk�z�st sem, �s hogy fokozzuk egy kicsit: Pusk�s Ferenc ottl�te alatt 120 hazai meccs�b�l mind�ssze kett�t(!) vesztett el a csapat!

1961. m�rcius 12. A stadion ism�t a dicshimnuszt�l zeng. Addig egyetlen spanyol csapat sem �rt el ennyi gy�zelmet a bajnoks�gban. 30 m�rk�z�sb�l 24-et megnyert �s m�r �t h�ttel a befejez�s el�tt "megnyerte" a bajnoks�got. Pusk�s lett a Pichichi-d�jas, azaz a legt�bb g�lt l�v�, 27 tal�lattal.

1962. m�jus 02. Micsoda csal�d�s! A Benfica legy�zi a csapatot az Eur�pa Kupa d�nt�j�ben, ahol minden �sszeesk�d�tt ellen�nk. Egyike volt a klub legkeser�bb napjainak, nem a veres�g miatt, hanem amiatt, hogy a 90 percre a szerencse teljesen elp�rtolt t�l�nk. Az 5-3-as m�rk�z�s mindh�rom madridi g�lj�t Pusk�s Ferenc szerezte.

1963. m�jus 18. �tadj�k a Ciudad Deportiva sportkomplexumot, gyarap�tva ezzel a klub vagyon�t �s teret adnak a j�v� szt�rjainak fejl�d�s�hez.

1963. augusztus 20. Venezuel�ban a korm�nyellenes gerill�k elrabolj�k Di St�fanot, hogy a vil�g figyelm�t �gy�kre ir�ny�ts�k. A h�rek a vil�g minden sark�ba eljutnak; eg�szen addig, m�g el nem engedik, ett�l hangos a sajt�. Nagy rettenet volt, amely szerencs�sen �rt v�get.

1964. m�jus 27-�n a Real Madrid 3-1 ar�nyban elbukja a BEK-d�nt�t az olasz Internazionale-val szemben. A madridi g�lt Felo szerezte. R�la p�ld�ul azt kell tudni, hogy az �sszes madridi g�lj�t a BEK-ben szerezte.

1965. �prilis 18. A Madrid el�ri az �t�dik ligabajnoki c�m�t zsin�rban, abban az �vben, amikor az els� "hippik" csatlakoztak a g�rd�hoz: Grosso, Pirri, Sanch�s, De Felipe, Moroll�n...

1966-ban kiv�telesen nem a Real Madrid lett a spanyol bajnok, de pont ebben az �vben, m�jus 11-�n ism�t BEK-gy�zelemnek �r�lhet a Bernab�u n�pe. A h�res "ye-ye nemzed�k" megh�d�tja Eur�p�t. Egy csod�s csapat, az ifj� tehets�gek �s a tapasztalt, rutinos j�t�kosok kever�ke, leveri a Partizan Beogradot �s fel�led az elveszett nagys�g, amilyen a Madrid f�nykor�ban volt. Francisco Gento pedig a futballt�rt�nelem egyetlen j�t�kosa, aki hat gy�ztes BEK-d�nt�n j�tszott (plusz k�t vesztes d�nt�n is). A g�lszerz�k Amancio �s Grosso. A Heysel-ben m�r nem volt Di St�fano, valamint a s�r�lt Pusk�s (a sorozat h�zi g�lkir�lya �t g�llal) sem szerepelt. Egy ideig Eur�pa csup�n k�t dologr�l besz�lt: a Beatlesr�l �s a Real Madridr�l.

1967. j�nius 07-�n a madridi klub, a rajong�k �s a focivil�g �sszegy�lik, hogy tisztelegjen a legnagyobb j�t�kos, Alfredo Di St�fano el�tt. Az � neve mind�r�kk� �sszeforr a Real Madriddal. Pusk�s Ferenc is visszavonul, a csapatkapit�nyi karszalagot a veter�n Gento kapja.

A nagy k�lf�ldi szt�rok igazol�sa ekkor hagy al�bb, Munoz mester feladata ifj� spanyol tehets�gek be�p�t�se a csapatba. Az Amancio, Vel�zquez, Grosso, Pirri, Zoco �ltal f�mjelzett nemzed�k is sorra nyerte a bajnoks�gokat �s spanyol kup�kat, de a nemzetk�zi porondon nem igaz�n tudtak maradand�t alkotni... 1969. m�jus 26-�n 80.000 n�z� l�thatta Pusk�s Ferenc b�cs�meccs�t, melynek teljes bev�tel�t "Pancho" kapta, m�g a k�t nappal k�s�bbi - ugyancsak a Santiago Bernab�u stadionban rendezett - Milan-Ajax BEK-d�nt�re mind�ssze 31.782-en voltak k�v�ncsiak...

1971. m�jus 21. El�sz�r j�tszunk a KEK-d�nt�ben. A Chelsea gy�z 2-1-re. Paco Gento 18 �vnyi egyed�l�ll� karrier ut�n ezen a napon j�tssza utols� hivatalos m�rk�z�s�t a feh�rek sz�neiben.

1972. december 14. A Bernab�u stadion fenn�ll�s�nak 25. �vfordul�j�t �nnepelik, �s tisztelegnek az ut�nozhatatlan Gento el�tt. Futballszt�rok j�nnek, hogy a leggyorsabb sz�ls�vel j�tszhassanak.

1974. j�nius 29. A Real gy�zelm�t�l hangos a vil�g, a kup�ban a Barcelon�t al�zza 4-0-ra (Rubin�n, Pirri, Aguilar �s Santillana g�lj�val). Pedig a Barcelona volt a favorit. Molowny edzette a feh�reket, Miguel Munozt v�ltva, aki 25 �v ut�n hagyta el a g�rd�t.

1975. szeptember 03. A foci �jabb tehets�ge hagyja ott a futball vil�g�t: Amancio Amaro, a M�gus. A Madrid a Penarol csapat�t ter�ti le. Az eredm�ny 2-0. A meccset Amaronak aj�nlott�k, akit a 3 "G" jelz�vel is illettek: "grande, genio y gallego". Avagy: nagy, zseni�lis �s gal�ciai.

Am�g a kir�lyi g�rda k�ptelen a BEK-d�nt� k�zel�be jutni, addig a v�rosi riv�lis Atl�tico k�tszer is eljut oda, �m a Bayern M�nchen gondoskodik r�la, hogy ne ker�lj�n spanyolhonba a BL-serleg. (1976. �prilis�ban a Bayern M�nchen az el�d�nt�ben a Real Madridot is b�cs�ztatta). Tal�n ez is egyik oka annak, hogy a k�vetkez� n�h�ny �vben h�rom remek n�met labdar�g� is megfordul (mi t�bb: maradand�t alkot) a Real Madridban: Breitner, Netzer �s Stielike. A leggyakoribb kezd� a Miguel Angel - Benito, Pirri, Rubinan, Camacho - Del Bosque, Netzer, Breitner - Amancio, Roberto, Santillana �ssze�ll�t�s� tizenegy.

1977. m�rcius 17. A Real Madrid fenn�ll�s�nak 75. �vfordul�ja. Nagy �nnepl�sek, megeml�kez�sek zajlanak.

1977. �prilis 29. A klub szerz�dteti a n�met Ulrich Stielike-t, akihez n�h�ny nappal k�s�bb Juanito csatalkozik. K�t k�l�nb�z� j�t�kos, k�t teljesen k�l�nb�z� j�t�kst�lus, k�t nagy szt�r a feh�rek szurkol�inak.

1978. j�nius 02. A vil�g futballj�nak fekete napja. Meghal Santiago Bernab�u, a Real Madrid eln�ke az elm�lt 35 �vben, aki a klub mellett �llt 1900 �ta. �gy ment el, ahogy j�tt: semmit sem vitt el. �r�ks�g�l hagyta az er�fesz�t�st, vitalit�st a klub�rt, el�rte a ragaszkod�st �s a sport vil�g�nak csod�lat�t. Annyira a Real Madrid r�sze volt, hogy amikor meghalt, a t�rt�nelem egy kis r�sze vele halt.

1978. szeptember 03. Luis de Carlos veszi �t az eln�ki sz�ket �s egy �tmeneti id�szak veszi kezdet�t.

A Real Madrid t�rt�nete - III. r�sz - A Kesely� �t�se �s napjaink Real Madridja

1979. augusztus 31. Az els� Santiago Bernab�u kupa indul, n�gy eur�pai �ri�s is r�szt vesz: Real Madrid, Ajax, Bayern M�nchen �s a AC Milan.

1980. j�nius 04. Egyed�l�ll� �s megism�telhetetlen d�nt� a Santiago Bernabeu Stadionban. A Kir�lyi Kupa d�nt�j�ben a Real Madrid �s a Castilla k�zd. A meccs a "sz�l�k �s a gyerekek" k�z�tt az id�sebbek jav�ra d�l el: 6-1. A tal�lat volt a legkev�sb� sz�m�t� momentum, mert a feh�r szurkol�k �j buzd�t�st skand�ltak: Castilla, Real Madrid!

1981. m�jus 27-�n a kir�lyi g�rda sz�m�ra hossz� sz�net ut�n �jb�l el�rhet� k�zels�gbe ker�l az Eur�pa Kupa. Vujadin Boskov csapat�nak azonban a Liverpool ellen sajnos nem siker�l megnyerni a Palotai K�roly vezette d�nt�t (0-1). Kennedy 82. percben l�tt g�lj�val szertefoszlatta a blancok gy�zelmi rem�nyeit minden id�k legunalmasabb BEK-d�nt�j�ben.

1982. febru�r 11. �j eredm�nyjelz�ket v�s�rol a t�rsas�g, ezzel a vil�gon az els�, aki �gy automatiz�lja a kijelz�st. Ez volt a cs�csa annak a fejl�d�si folyamatnak, amit a Futball Vil�gbajnoks�g megrendez�s��rt tettek.

1983. m�jus 11-�n az Alex Ferguson vezette Aberdeen 2-1-re fel�lm�lja a Real Madridot a KEK d�nt�j�ben. A kir�lyiaknak �gy soha nem siker�lt megnyerni�k ezt a sorozatot, amely 1999-ben meg is sz�nt.

1983. december 04. Alfredo Di Stefano, aki szerencs�re visszat�rt a csapatba, elkezd a Castilla-b�l focist�kat v�logatni. Azon a napon a Murcia ellen Mart�n V�zquez �s Sanch�s m�r j�tszik. Ez ut�bbi r�gta a gy�ztes g�lt.

1984. febru�r 05. Emilio Butragueno, a Segunda Divisi�n g�lkir�lya �s a bajnoks�g legfiatalabb, legjobb j�t�kosa a kezd�k k�z�tt j�tszik a C�diz ellen. A bemutatkoz�sa m�r el�revet�tette a j�v�t: a m�sodik f�lid�ben 2 tal�latot szerzett �s �gy a blanc�knak hozta meg a gy�zelmet. A Real Madridban �j legenda sz�letett.

1984. j�nius 17. Az �j korszak kezdete. Amancio �ltal be�rett az a munka, amit m�g Alfredo Di St�fano kezdett. M�chelt teszi a kezd�be. A "La quinta del Buitre" n�ven ismert h�res gener�ci�, amit Amancio hozott �ssze m�g a Segunda Divisi�nban, �jra egy�tt. Ez egy �j �s sikeres id�szak kezdete. �jabb jelent�s szem�ly �rkezik a Real Madrid csal�dj�ba: Jorge Valdano...

1985. m�jus 28. Meg�rett az id� az eln�kcser�re. Ram�n Mendoza a blanc�k �j vez�re. Gy�m�lcs�z� id�szak indul a g�rd�n�l, a siker, sportszer�s�g �s nagyobb igazol�sok ideje.

1985. m�jus 22. A Real Madrid emberfeletti teljes�tm�nnyel �t bajnoki gy�zelem n�lk�li �v ut�n ism�t nyer, elh�d�tja az UEFA-kup�t a Videoton ellen, pedig az Anderlecht elleni 0-3 ut�n ez m�r veszett �gynek t�nt (sorrendben a Wacker Innsbruck, az FC Rijeka, az Anderlecht, a Tottenham �s az Inter (Zeng�val, Bergomival, Kalle Rumenigg�vel, Altobellivel, �s Bradyvel a soraiban) voltak a legy�zend� ellenfelek). Hugo S�nchez, Gordillo �s Maceda m�r �pp olyan t�k�letes, mint a veter�nok (Gallego, Juanito, Valdano, �s Santillana) egy�tt a La quinta del Buitre gener�ci�j�nak ifjabb j�t�kosaival. A Real Madrid t�rt�nelm�nek legjobb csapat�ssze�ll�t�sa alakul ki.

1986. m�jus 30. �j spanyol liga, a leghosszabb, amely addig volt (az�ta volt m�r 22 csapatos is a bajnoks�g), k�sz�nhet�en a l�tsz�mb�v�t�seknek. V�ltoztat�sra volt sz�ks�g, hogy egy kis �letet leheljenek a bajnoks�gba, �m a v�geredm�ny ugyanaz: a Real Madrid a bajnok, j�n�h�ny ponttal a riv�lisok el�tt (m�g a k�tpontos rendszerben). Az UEFA-kupa pedig ism�t a lehet� legjobb helyre ker�l, a szenved� alany ez�ttal az 1. FC K�ln (nameg az el�d�nt�ben megint b�cs�ztatni kellett az Intert...). A k�vetkez� �vben �jra a hagyom�nyos rend szerint zajlik a verseng�s �s mint mindig: a csapat nyeri a bajnoks�got!

1987-ben a Bayern M�nchen a hazai 4-1-es gy�zelm�vel szertefoszlatja a blancok �lmait a BEK el�d�nt�j�ben.

1988. �prilis 18. Az eur�pai dicsf�ny elillan. Olyan er�s alakulatok les�pr�se ut�n, mint a Napoli, a Porto �s a Bayern, a feh�rek vesz�tenek a PSV Eindhoven ellen�ben ism�t az el�d�nt�k sor�n (idegenben l�tt �ri�si potyag�llal a hollandok mennek tov�bb). Az Eindhoven lesz a Eur�pa Kupa �j birtokosa. Rossz szerencse k�s�rte a Realt, hogy nem jutott a d�nt�be, amelyet minden bizonnyal megnyert volna. Egy �vvel k�s�bb pedig a Rijkaard-Gullit-Van Basten f�mjelezte Milan "szok�s szerint az el�d�nt�ben" Milanoban megal�zza a Real Madridot.

A csapat ism�t a bajnoki c�mre t�r. Az ut�bbi h�napok belvisz�lyait lek�zdve �j az edz� (John Toshack) �s k�t �j zseni�lis labdar�g�, az argent�n vil�gbajnok h�tv�d, Oscar Ruggeri, illetve Fernando Hierro a Valladolidb�l. 1990. m�jus�ban �jabb nagyszer� id�ny �r v�get a blancok sz�m�ra. A Real Madrid mindenkit les�p�r a lig�ban (�t�dik bajnoki c�m sorozatban) �s fel�ll�t egy nehezen t�lsz�rnyalhat� rekordot: 107 tal�lat 38 m�rk�z�sen.

1991. �prilis 14. Ram�n Mendoza megnyeri a v�laszt�st Alfonso Uss�a ellen�ben, teh�t meg�j�tja az eln�ks�g�t. A v�laszt�s napja m�rf�ldk�, a r�szv�teli ar�ny a legmagasabb volt a spanyol foci t�rt�nelm�ben. Azon a napon a Valencia 4-0-�s veres�ggel t�rt haza...

1992. m�rcius 06. A klub imm�r matuzs�lem, 90 �ves. 1902. m�rcius 6-a nagyon t�vol van m�r, amely napon egy felt�rekv� csoport megalap�totta a Real Madrid Club de Futbol el�dj�t. 90 �ve l�tezik, 32850 nap, ahol a boldog pillanatok feledtett�k a szomor� id�ket.

1992. �prilis 2. A labdar�g�s vil�ga �s a madridist�k a nagyszer� madridi j�t�kost, Juan G�mez Gonz�lezt, "Juanito-t" siratj�k, aki k�zleked�si balesetben vesztette �let�t M�rida-b�l j�vet a Bernabeu stadionbeli, Real Madrid - Torino tal�lkoz� ut�n.

1993. j�nius 26. A Real Madrid 17. spanyol kup�j�t nyeri, a Zaragoza-t m�lja fel�l a d�nt�ben (2-0) Emilio Butrague�o �s Mikel Lasa g�ljaival. Jelenleg ez a Real Madrid utols� spanyol kupagy�zelme.

1993. december 16. A Nou Camp-ban a szuperkupa visszav�g�ja zajlik, a Real d�ntetlent j�tszik a Barcaval (1-1), �m a c�met m�gis a f�v�rosi csapat nyeri, mivel az els�, december 2-i, Madridban lej�tszott meccsen a katal�nokat 3-1-re gy�rt�k le.

1994. m�jus 07. A Bernab�u Stadion megnagyobb�t�sa befejez�dik, az �j teraszokat �s fels� lel�t�kat adj�k �t. 110.000 n�z� jelent meg aznap, amikor a Real �s a Barcelona �sszecsapott. A m�rk�z�st a katal�nok nyert�k 1-0-ra.

1994. m�jus 07. A csapat az I. Ib�ria kupa bajnoka, ahol a Boca Juniorst gy�zte le 4-3-mas �sszes�t�ssel. Az els� meccs a Santiago Bernab�uban madridista gy�zelemmel �rt v�get (3-1), m�g a m�sodikon az argent�nok �r�lhettek Buenos Airesben (2-1).

1994. j�lius 01. Jorge Valdano veszi �t az els� csapat ir�ny�t�s�t. Az edz� rem�nnyel �s azzal a sz�nd�kkal t�r vissza, hogy "visszahozza" a bajnoki c�meket, amit "elcsent" a Real Madridt�l a Tenerife edz�jek�nt. A tr�ner mellett n�h�ny �j j�t�kos is �rkezik: Fernando Redondo, Laudrup, Amavisca, Quique Flores �s Ca�izares...

1995. janu�r 07. Izgalmas j�t�kban, amit a madridiak az �vsz�zad �sszecsap�s�nak neveztek el akkor, a Jorge Valdano �ltal ir�ny�tott blancok lehengerelt�k Johan Cruyff Barcelon�j�t egy 5-0-�s hengerrel. Iv�n Zamorano tripl�zott.

1995. febru�r 19. Ram�n Mendoza az �jrav�lasztott eln�ke a klubnak. Mendoza 698 szavazattal t�bbet gy�jt�tt, mint Florentino P�rez, aki �gy a a m�sodik helyre szorult. A harmadik helyet Santiago G�mez Pintado szerezte meg.

1995. m�rcius 28. A stadion legszebb �nnepl�j�t �lti, hogy �ltess�k a 26. bajnoki c�met. A spanyol futballsz�vets�g eln�ke, Angel Mar�a Villar adja �t a tr�fe�t a Madrid kapit�ny�nak, Manuel Sanchisnak. A "sz�gyen n�gy �ve" (n�gy �v alatt mind�ssze egy spanyol kupa �s egy spanyol szuperkupa jutott...) ut�n ism�t els� helyez�st �r el a lig�ban az imm�r Zamorano, Luis Enrique, az el�z�leg a Bar��val �sszevesz� Laudrup, illetve Hierro f�mjelezte alakulat.

1995. november 20. Ram�n Mendoza lemond�sa ut�n Lorenzo Sanz-ot v�lasztj�k a klub �l�re.

1996. j�lius 01. Az olasz edz�, Fabio Capello Madridba �rkezik, hogy �tvegye a csapat tr�neri poz�ci�j�t. Seedorf, Suker, Mijatovic, (a k�t jugoszl�v 1987-ben ifi-vil�gbajnok is volt) Panucci, Secretario �s Roberto Carlos szint�n ekkor �rkeznek.

1997. febru�r 02. Elhunyt Raimundo Saporta, az elm�lt �tven �vben a madridizmus �s a sport egyik kulcsfigur�ja. A klub tiszteletbeli eln�ke �s a FIBA eln�khelyettese volt.

1997. j�nius 01. A csapat a 2000. m�rk�z�s�t j�tsza a lig�ban, ebb�l az 1000. �sszecsap�st otthon. Erre az alkalomra az Extremadura az ellenf�l �s a gy�zelem a kir�lyi g�rd��. 5-0.

A Real Madrid az 1990-1997-ig tart� id�szaka a klub legsikertelenebb �vei k�z� tartozik. Pillanatnyi sikereken k�v�l ez a n�h�ny �v sajnos nem a Real Madridr�l sz�lt. R�ad�sul a Jonah Cruyff-f�le Barcelona Eur�pa legjobb csapat�v� n�tte ki mag�t ek�zben. A legsz�rny�bb az eg�szben az volt, hogy az ut�np�tl�scsapatb�l csak elv�tve ker�lt fel igazi tehets�g, az igazol�sok pedig rendre balul siker�ltek (Prosinecki, Spasics, Hagi). Valamint a csapat k�tszer is Tenerif�n vesztette el a bajnoki c�met (a Barcelona jav�ra...). Akadt az�rt n�h�ny ragyog� tehets�g, mint p�ld�ul Ra�l vagy Guti.

1997. j�nius 14. A Fabio Capello vezette Real Madrid �jra a spanyol bajnoks�g �llovasa, ezzel imm�r a 27. alkalommal �v� a bajnoki c�m. Sajnos az olasz tr�ner a szezon v�g�n t�vozott, mivel h�v�ss� v�lt a viszont k�zte �s Lorenzo Sanz k�z�tt. �ll�t�lag az eln�k minden�ron a csapatban szerette volna l�tni fi�t, az egy�bk�nt nem is olyan tehets�gtelen Fernando Sanz-ot (jelenleg a Malaga csapatkapit�nya)...

1997. augusztus 23. Felejthetetlen j�t�kban az imm�ron Jupp Heynckes �ltal dirig�lt Real Madrid megszerezte �t�dik spanyol szuperkupa gy�zelm�t, a Barcelon�t legy�zve. 4-1, 1 g�llal nagyobb k�l�nbs�ggel, mint legels� alkalommal.

1997. december 17. A stadion fenn�ll�s�nak 50. �vfordul�ja. Ebb�l az alkalomb�l visszatekint� ki�ll�t�st nyitnak meg, sz�mos tematikus ki�ll�t�teremmel.

1998. janu�r 12. A FIFA a Real Madridot a t�rt�nelem legjobb klubja c�mre jel�li. Alfredo Di St�fanot �s Pusk�s Ferencet a t�rt�nelem 10 legjobb labdar�g�ja k�z� v�lasztj�k. Di St�fanot �ri a megtiszteltet�s, hogy vezeti a list�t.

A bajnoks�gban bukd�csol� csapat m�jus 20-�n d�nt�t v�v a Juventusszal az amszterdami ArenA-ban. B�r a Madrid a c�mv�d� Borussia Dortmundot �t�tte ki az el�d�nt�ben (eml�kezhet�nk, a hazai m�rk�z�s j� k�t �r�s k�s�ssel kezd�d�tt, mivel a hazai szurkol�k a stadion d�li r�sz�ben led�nt�tt�k a kaput...), a m�rk�z�s es�lyesei az olaszok voltak. A pap�rforma a 66. percben borult, Mijatovic (aki addig a sorozatban egyetlen g�lt sem szerzett...) a legjobbkor �rkezett �s ezzel a tal�lattal egyetlen h�tszeres BEK-gy�ztes lett a Real Madrid. Hi�ba azonban az Eur�pa Kupa, Sanz k�s�bb a meg nem nyert bajnoki c�m miatt menesztette Heynckes-t is, akit Camacho k�vetett (kem�ny 22 nap ut�n vele is �sszeveszett Sanz...). Ut�dja a holland v�logatott�l Guus Hiddink, akivel 1998. december 1-j�n a csapat megszerzi m�sodik interkontinent�lis kup�j�t, a Vasco de Gama-t legy�rve 2-1-re a toki�i Olympic Stadium-ban rendezett d�nt� sor�n. A Madrid g�lszerz�i Roberto Carlos - Naza, a brazil kapus hat�kony k�zrem�k�d�s�vel - �s Ra�l voltak. A bajnoks�got nem siker�lt megnyerni, a Barcelona lett az els�, a csapatmor�l pedig er�sen megromlott. Seedorf t�bbsz�r is �sszeverekedett csapatt�rsaival.

Az ezredfordul�ra egy gy�ztes csapatot szeretett volna �sszerakni Sanz, �s a halmoz�d� ad�ss�gok ellen�re j�l "be is v�s�rolt". �rkezett Steve McManaman a Liverpool-t�l, (fizet�se kezdetben napi 3 milli� forintnak megfelel� �sszeg volt...), az �v felfedezettje, M�chel Salgado a Celta Vigo-t�l, az Espanyolt�l Iv�n Helguera, a Fenerbah��t�l Elvir Baljic alig 15 milli� doll�r�rt, illetve dupla annyi�rt az Arsenalt�l Nicolas Anelka. Ut�bbi kett� viszont nem v�ltotta be a hozz�juk f�z�tt rem�nyeket, Baljic a folyamatos s�r�l�sek miatt, Anelka meg ki tudja mi miatt... L�nyeg az, hogy a francia szupertehets�gnek f�l �vig kellett v�rni els� g�lj�ra, r�ad�sul el�gg� hazav�gy�d� volt, nem is maradt t�l sok�ig Madridban. Az �rkez�k k�z�tt volt m�g Geremi �s az "�j" edz�, Toschack is. Gyeng�n szerepelt a csapat tov�bbra is... Illgner megs�r�lt, nem volt igaz�n j� bevethet� kapus, b�r ekkor m�r ott volt a feln�tt keretn�l egy �ker Casillas nev� fiatal sr�c. (Sz�baker�lt akkoriban S�f�r Szabolcs neve is, mint lehets�ges kapusigazol�s.) Ekkor mer�lt fel Vicente Del Bosque neve, mint Toschack ut�dja, aki a koroszt�lyos csapatokn�l dolgozott.

Az �j mester v�gre �letet lehelt a csapat j�t�k�ba. A csapat legy�zte a Barcelon�t, majd lezak�zott a BL-ben k�tszer a Bayern M�nchennel szemben. Ezut�n azonban az �lete form�j�ban j�tsz� Fernando Redondo vez�rlet�vel idegenben siker�lt k�t v�llra fektetni a c�mv�d� Manchester Unitedet! Redondo-t k�s�bb a BL legjobb j�t�kos�nak v�laszottt�k. Az el�d�nt�ben a kir�lyiak b�cs�ztatj�k a Bayern M�nchent, visszav�gva a csoportban elszenvedett megal�ztat�sok�rt, majd j�n 2000. m�jus 24. A blanc�k megnyerik 8. Eur�pa Kup�jukat a Valencia ellen�ben. 3-0. A d�nt�t P�rizsban, a Saint Denis-ben tartott�k. Ez volt az els� olyan d�nt�, ahol k�t, azonos nemzetis�g� csapat tal�lkozott. A v�g�n Hierro �s Sanch�s is szerepet kapott, ut�bbi �gy lepip�lta �desapj�t, aki mindig a meg nem nyert Eur�pa Kupa miatt heccelte fi�t. Erre a fi� a v�g�re m�g eggyel t�bbet is gy�jt�tt (1998, 2000).

2000. j�nius 16. Florentino P�rezt jel�lik Real Madrid eln�ki poz�ci�j�ra, egy olyan napon, amikor a tagok igen nagy sz�mban jelentek meg. A k�t jel�lt Florentino P�rez �s Lorenzo Sanz volt. Ezzel kezdet�t vette egy �j fajta �tigazol�si politika, miszerint minden �vben igazolni kell egy nagy vil�gszt�rt a t�mad� szekci�t er�s�tve, mik�zben fiatal tehets�ges v�d�j�t�kosokat �p�tenek be a csapatba. (Zidanes y Pav�nes t�pus� �tigazol�si politika.)

Az Euro 2000 ut�n megt�rt�nt a futballt�rt�nelem tal�n legnagyobb vihart kavar� �tigazol�sa. Az FC Barcelona elismert �s megbecs�lt csapatkapit�nya, Luis Figo 37,5 milli� font�rt az �si riv�lis Real Madridhoz szerz�d�tt. Ezzel � lett minden id�k legdr�g�bb j�t�kosa, de nem sokig, mivel egy �vre r� Zinedine Zidane k�vette �t, viszont �rte m�r 47,5 milli� fontot kapott a Juventus. Ez az�ta is megd�ntetlen maradt, hiszen a 2002-es vil�gbajnoks�g g�lkir�lya, Ronaldo m�r "csak" 28 milli� font�rt j�tt az Internazionale-t�l, 2003-ban a manchesteri David Beckham�rt m�g enn�l is kevesebbet, 25 milli� fontot kellett fizetni. �rkezik m�g t�bbek k�z�tt Makel�l�, Solari, Flavio Conceicao.

2000. november 05. Alfredo Di St�fano-t tiszteletbeli eln�kk� nevezik ki.

2000. december 23. A FIFA a Real Madridnak adom�nyozza a XX. sz�zad legjobb klubja c�met (a list�n m�sodik a Manchester United). Florentino P�rez �s Alfredo Di St�fano vett�k �t a d�jat a FIFA eln�k�t�l, Joseph Blattert�l.

2001. janu�r 14. A Santiago Bernabeu Stadion �nnepl�ben, mikor Luis Figo megkapja az aranylabd�t a FIFA eln�k�t�l, Joseph Blattert�l. Olyan legend�k mellett jutalmazt�k, mint Di St�fano, Kopa, Su�rez, Bobby Charlton �s Eusebio. Luis Figo a harmadik Real Madrid j�t�kos, �s olyanok ut�n nyerte ezt a c�met, mint Di St�fano - akit k�tszer jel�ltek - �s Kopa. A BL-ben az el�d�nt�ig jut a csapat, itt a k�s�bbi gy�ztes Bayern M�nchen �tj�t �llja, de "cser�be" megvan a bajnoks�g, melynek legjobbja Figo... Az �tigazol�si szezon legnagyobb szerzem�nye a francia vil�g- �s Eur�pa-bajnok Zinedine Zidane.

2002 m�rcius 06-�n �nnepli 100 �ves �vfordul�j�t a Real Madrid! Egy nap tele izgalmas esem�nnyel a nagy "Real Madrid csal�d" r�sz�re, hab�r a stadionban j�tszott spanyol kupa d�nt� m�rk�z�sen csapatunk pocs�k j�t�kkal elv�rzik, a Deportivo La Coruna gy�z�tt 2-1-re. Nagyszab�s� rendezv�nyeket szerveznek a XX. sz�zad legjobb klubja fenn�ll�s�nak sz�zadik �vfordul�ja alkalm�b�l, ahogy a Real Madrid azt meg�rdemli. A k�vetkez� 365 nap lesz a legfeh�rebb a vil�g labdar�g�s�nak t�rt�net�ben.

2002. m�jus 15. �jra Eur�pa bajnokai! Kilencedik alkalommal �ri el a legnagyobb kontinent�lis verseng�s cs�cs�t a n�met Bayer Leverkusent legy�zve 2-1-es eredm�nnyel, Ra�l �s Zidane tal�lat�val. Imm�r m�sodszor bajnok a glasgow-i Hampden Park p�ly�j�n. A sk�t ar�na misztikus f�ld lesz a csapat r�sz�re. A sorozatban v�gig kiv�l� teljes�tm�nyt ny�jtva, k�zben Barcelon�ban a Nou Campban is gy�zedelmeskedve, a csapat megszerzett egy tr�fe�t, fontos �s felejthetetlen csat�ban. Meg kellett k�zdeni�k a kiv�l� Bayer ellen�ll�s�val, egy olyan ellenf�llel, aki k�r�mszakadt�ig harcolt az utols� percig. A jelent�s�ge ennek a d�nt�nek az, hogy nem csak a centen�rium z�r�sa miatt fognak mindig eml�kezni r�, hanem Zinedine Zidane �ri�si, rendk�v�li g�lja miatt is. Az Eur�pa Kupa tr�fe�ja �s egy csod�latos g�l, a legszebb eml�kek a Madrid t�rt�nelmi �v�b�l.

2002. augusztus 30. Mind megszerezt�k! A Real elnyerte azt az egyetlen nagy, hivatalos tr�fe�t, ami m�g hi�nyzott a vitrinb�l: Az Eur�pai Szuperkup�t a holland Feyenoord elleni, Monacoban j�tszott d�nt�n �rte el a csapat. Roberto Carlos els� g�lj�val m�r k�rvonalaz�dott a gy�zelem, �s m�g egyszer betal�lt a h�l�ba. Van Hooijdonk szabadr�g�sb�l kicsit kurt�tott az el�nyb�l, de Guti sz�p�tett, be�ll�tva a v�geredm�nyt 3-1-re. A blancok l�tv�nyos showt hoztak az �sszecsap�s alatt �s v�g�l k�t vesztett d�nt� ut�n - 1998-ban �s 2000-ben a Chelsea, illetve a Galatasaray ellen�ben - az Eur�pai Szuperkupa Madridba �rkezett. Isten hozott!

2002. augusztus 31. Ronaldo meg�rkezik Madridba. Figo 2000-es, Zidane 2001-es �tigazol�sa ut�n Ronaldo lesz a harmadik megaszt�r aki a Santiago Bernab�u gyep�re l�p Florentino P�rez eln�ks�ge alatt. Kem�ny t�rgyal�sok ut�n az Inter Milannal m�g a ny�r folyam�n, augusztus 31-�n al��rj�k az �j klasszis szerz�d�s�t. A 2002-es Vil�gbajnoks�g g�lkir�lya, Braz�lia �t�dik vil�gbajnoki c�m�nek megalapoz�ja a 11-es sz�mot kapja a csapatn�l. A brazil csat�r okt�ber 6-�n mutatkozik be Madridban. A 63. percben l�pett p�ly�ra �s a 64-ben m�r g�lt is l�tt. A 78. percben dupl�zva egy csod�latos gy�zelemhez seg�tette a csapatot az Alav�s ellen. (5-2)

2002. dec. 03. ...Vil�gbajnok! A Real Madrid harmadik interkontinent�lis kup�j�t nyeri Yokoham�ban (Jap�n). Az els� 1960-ban a Penarol ellen volt, a m�sodik pedig az 1998-as Vasco da Gama elleni. Ez alkalommal a riv�lisk�nt a paraguayi Olimpia de Asunci�n szerepel, a 2002-es Libertadores kupa bajnoka. A v�geredm�ny 2-0. Ronaldo "nyitotta" a m�rk�z�st a 13. percben fantasztikus t�mad�s ut�n szerzett g�llal. Az Olimpia els� f�lid�ben mutatott ellen�ll�sa ellen�re a Madrid tiszt�n hozta a m�sodik f�lid�t is �s v�g�l meger�s�tette a gy�zelm�t Guti fejes�vel a 84. percben. Ezzel a tr�fe�val tripl�zott a kir�lyi g�rda a centen�riumi �v, a 100. sz�let�snap alkalm�b�l.

2003. j�nius 22. A Real Madrid feh�rre festi a bajnoks�got 29. alkalommal a t�rt�nelm�ben. 38 m�rk�z�snapon �t nem volt gazd�ja a tr�fe�nak, amikor a Real megverte az Athletic Bilbaot (3-1) a feld�sz�tett Bernab�uban. A Real Sociedad volt a g�rda �ld�z�je, nagyon szorosan a nyom�ban. A baszk team otthoni gy�zelm�t az Atl�tico Madrid ellen�ben (3-2) Ronaldo (2) �s Roberto Carlos g�ljai t�r�lt�k. Ezt a ligagy�zelmet Ronaldo Lig�jak�nt emlegetik. A brazil csat�r 23 tal�latot szerzett okt�ber 6-i bemutatkoz�sa �ta. Ra�l 16 g�lja volt a t�k�letes kieg�sz�t�s, �k ketten hal�los du�t form�ztak. Ronaldo egy�bk�nt nem csak bajnok, g�lkir�ly, de aranylabd�s is ebben az �vben... �s ha nem s�r�l meg a BL-el�d�nt�kre, �s ha bemegy Figo 11-ese Torinoban...

2003. j�lius 2. �j gy�m�nt csillog a kir�lyi koron�n: David Beckham. Luis Figo (2000), Zinedine Zidane (2001) �s Ronaldo (2002) ut�n az angol kapit�ny a negyedik nagy igazol�s a Florentino Perez �r�ban. Az �j 23-as mezt az egykori Manchester United j�t�kosnak maga Florentino P�rez �s Alfredo Di St�fano ny�jtotta �t. Beckham nagyszab�s� bemutat�s�ra a Raimundo Sporta Stadionban ker�lt sor 499 megh�vott �js�g�r� el�tt.

2003. augusztus 27. Itt a hetedik spanyol szuperkupa gy�zelem. A Bernab�u-i eszme garant�lta, hogy ism�t a feh�rek vehess�k �t a kup�t a rajong�ik el�tt. A 3-0-�s Madrid tripla semleges�tette a spanyol kupa gy�ztes Mallorca 2-1-es otthoni diadal�t. Ra�l kezdte a sorozatot �pp a f�lidei sz�net el�tt a 44. percben, Ronaldo az 52.-ben egy hatalmasat r�gott, majd Beckham tette az i-re a pontot Ronaldo k�zrem�k�d�s�vel. Az els� �nnep a Bernab�uban a 2003/2004-es id�nyben.

2004. m�jus 12. A madridizmus t�rt�nelmi d�tuma. Ezen a napon rakt�k le ugyanis az alapk�v�t a j�vend�beli Real Madrid edz�k�zpontnak (Ciudad del Real Madrid) amely a Valdebebas parkban helyezkedik el. �sszesen 120 hekt�r f�ldter�let lett elosztva, melyet a klub k�s�bb szabadon haszn�lhat. Edz�slehet�s�get biztos�t a csapatnak �s mindezek mellett t�bb milli� gyermekpal�nta �rhet profi futballist�v�. Ezeknek a terveknek a megval�s�t�sa nagy kih�v�s Florentino P�rez, �s a j�v� Real Madridja sz�m�ra. A ny�r legf�bb c�lpontja az �tigazol�si piacon nem titkoltan az Arsenal j�t�kosa, Patrick Vieira, aki�rt a vezet�s�g k�pes lett volna 23,1 milli� fontot is kifizetni. Augusztusban majdhogynem minden nap "leigazolta" valamelyik �js�g a franci�t, de v�g�l az �zletb�l nem lett semmi, �rkez� azonban akadt: a kor�bban szerz�dtetett Samuel mell� k�t meglepet�sember, a Liverpool-i Michael Owen �s a Newcastle-i Jonathan Woodgate. Ut�bbi hossz� s�r�l�s ut�n csak a 2005-�s Bernab�u-kup�n mutatkozhatott be.

A 2004-2005-�s szezont bukd�csolva kezdte a csapat, r�vid id�n bel�l Camacho, Garc�a Rem�n, majd Luxemburgo k�vett�k egym�st az edz�i sz�kben. Az id�ny tal�n legeml�kezetesebb m�rk�z�se az �prilis 10-ei El Cl�sico volt, amikor telt h�z el�tt a Bernab�uban 4-2-re diadalmaskodott a kir�lyi g�rda. A Bajnokok Lig�j�b�l azonban a Juventus igen kor�n, m�r a legjobb 16 k�z�tt b�cs�ztatta a csapatot. T�z �vre visszamen�leg nem tudunk olyat mondani, hogy a madridiak ne jutottak volna be a legjobb nyolc k�z�. Kiv�ve, amikor nem is indultak (1997)...

A 2005-2006-os szezonra nagybev�s�rl�st vitt v�ghez a vezet�s�g. Majdnem 100 milli� eurot k�lt�tt �j igazol�sokra, a szerzem�nyek pedig kev�sb� v�ltott�k be a hozz�juk f�z�tt rem�nyeket. B�r a BL-csoportb�l val� tov�bbjut�s hamar eld�lt, a csoportels�s�gre es�lyt sem adott a Lyon, a bajnoks�gban pedig t�bb rangad�t is elbukott a csapat, hazai p�ly�n borzaszt� mutat�kkal rendelkezik. Wanderley Luxemburgo ut�n pedig ism�t �j edz� a csapatn�l: kor�bban a Castill�t ir�ny�t� Juan Ram�n L�pez Caro. �s hogy mit hoz a 2006-os �v? Ezt egyel�re nem lehet tudni... Mindenesetre m�ris van k�t �j szerzem�ny�nk, Cicinho �s Cassano.

A Real Madrid t�rt�nete - IV. r�sz - A Real Madrid a magyar csapatok ellen, a Real Madrid magyar vonatkoz�sai

Ha a Madrid-magyar csapatok p�rharcokat n�zz�k, l�thatjuk, hogy sikerek f�k�nt a spanyoloknak termettek, de az�rt van n�h�ny olyan m�rk�z�s is, amely a magyarok sz�m�ra eml�kezetes.
1958. �prilis 2. BEK-el�d�nt�, Santiago Bernab�u Stadion. Ellenf�l a Vasas. A v�geredm�ny 4-0, Di St�fano mesterh�rmasa el is d�nt�tte a tov�bbjut�st. Mellette m�g Marsal volt eredm�nyes. De hogy ne legyen teljes a madridi �r�m, a k�t h�ttel k�s�bbi budapesti visszav�g�n Bundzs�k �s Csord�s g�ljaival a Vasas nyert 2-0-ra, tegy�k hozz�: meg�rdemelten. Abban az �vben egy�bk�nt a csapat bejutott a d�nt�be is �s harmadszor is elh�d�totta a BEK serleget.

1961. szemptember 6-�n ism�t ez a p�ros�t�s, annyi k�l�nbs�ggel, hogy a t�t "csak" a legjobb 16 k�z� jut�s. A tov�bbjut�s ez�ttal sim�bb, 5-1-es �sszes�t�ssel, kett�s gy�zelemmel l�pett t�l a spanyol csapat a Vasason. A madridi m�rk�z�sen Pusk�s Ferenc is szerepelt, Di St�fano pedig ism�t eredm�nyes volt (k�tszer is). A Madrid a d�nt�ig menetelt, ahol a Benfica �ll�totta meg. Pusk�s h�rom g�lt szerzett, az 5-3 ar�nyban elvesztett m�rk�z�s mindh�rom madridi g�lja az �v� volt.

1980. november 4-�ig kellett v�rni arra, hogy a Real ism�t Budapestre j�jj�n. A Honv�d ellen siker�lt is kiharcolni a tov�bbjut�st a BEK-ben. A hazai 1-0 ut�n vend�gk�nt 2-0-ra diadalmaskodott a Madrid �s ker�lt a legjobb nyolc k�z�. A Bernab�uban egy�bk�nt a magyar-specialist�nak is mondhat� Santillana szerezte a gy�ztes g�lt. A csapat a d�nt�ig menetelt, ahol a Liverpool parancsolt meg�lljt.

1981. szeptember 16-�n eml�kezetes UEFA-kupa m�rk�z�sen Tatab�ny�n 2-1-es veres�get szenvedett a Real Madrid. A g�lszerz�k: Weimper, Csap�, illetve Santillana. A visszav�g�n azonban er�s j�t�kvezet�i nyom�s mellett 1-0-ra nyernek Isidro g�lj�val a hazaiak �s jutnak tov�bb idegenben l�tt t�bb g�llal. A kor�bbi gyakorlattal ellent�tben azonban a madridiak nem jutottak d�nt�be, a legjobb n�gy k�z� jut�s�rt a Kaiserslautern leg�zolta a kir�lyi g�rd�t. A klub t�rt�net�nek egyik legs�lyosabb veres�ge: 5-0, az�ta is - szerencs�re - csak egyszer fordult el� hasonl�, a 80-as �vek v�gi, 90-es �vek eleji "csoda-Milan" ellen.

1982 �sz�n az �jpesti D�zsa az ellenf�l, ez�ttal a KEK-ben kell tov�bbjutni. Ez a madridiaknak siker�l 4-1-es �sszes�t�ssel. A n�gy g�lb�l Santillana h�rmat v�llalt. A v�g�llom�s ez�ttal is a d�nt�, ahol bizonyos Alex Ferguson vezette Aberdeen az ellenf�l, 1971 ut�n pedig ism�t KEK-d�nt�t bukik a Real Madrid.

1985. m�jus�ban �jabb vid�ki ellenf�l a Real �tj�ban: a szenz�ci�s Videoton, amely pl. a Manchester Unitedet is b�cs�ztatni tudta a sorozatt�l... A k�t m�rk�z�s t�tje pedig nem m�s, mint az UEFA-kupa. A d�nt� els� m�rk�z�s�n, Sz�kesfeh�rv�ron 3-0 ar�nyban gy�ztek a kir�lyiak, a g�lokon M�chel, Valdano �s a m�r j�l ismert Santillana osztozkodtak. Eld�lni l�tszott, hogy kihez ker�l a serleg, a Bernab�uban azonban nem kis meglepet�sre a magyar csapat gy�z�tt M�jer Lajos 86. percben l�tt g�lj�val. Ezid�ig ez az egyetlen magyar gy�zelem a Bernab�uban.

1995. okt�ber 18-�n a Bajnokok Lig�j�ban a Ferencv�ros volt az ellenf�l. A m�rk�z�s, amely k�nnyed, 6-1-es gy�zelemmel �rt v�get, arr�l nevezetes, hogy ekkor robbant be a nemzetk�zi k�ztudatba bizonyos Ra�l Gonz�lez Blanco neve, aki mesterh�rmassal tette le n�vjegy�t. A visszav�g� 1-1-et hozott, amelyre jellemz�, hogy a v�g�n m�g a fradist�k bosszankodhattak, hogy "csak" 1-1-et siker�lt el�rni a Valdano vezette kir�lyiakkal szemben. A magyar g�lt Albert szerezte, erre Ra�l csak a 76. percben tudott v�laszolni. Ez volt az utols� t�tm�rk�z�s, amelyen magyar klubcsapat a Real Madrid ellen bizony�thatott. Ennek egyr�szt az az oka, hogy az�ta egyik honi egyes�letnek sem siker�lt a BL-f�t�bl�ra beverekdnie mag�t, m�sr�szt a Real Madrid az 1996-97-es nemzetk�zi "sz�netet" lesz�m�tva mindig a BL-ben tehette pr�b�ra mag�t.

A visszat�r�s azonban 2005. augusztus 14-�n m�giscsak megt�rt�nt. A kir�lyi g�rda 40.000 n�z� el�tt a Pusk�s Ferenc stadionban l�pett p�ly�ra a Pusk�s Ferenc nev�vel f�mjelzett v�logatott ellen j�t�konys�gi m�rk�z�sen. Kiv�teles alkalom volt ez, mivel magyar n�z� ritk�n l�thatja egyszerre �l�ben Zidanet, Ronaldot, Owent, Beckhamet, Ra�lt, Casillast �s a t�bbi vil�gszt�rt. Rem�lj�k, hamarosan �jra l�thatjuk a Madridot Magyarorsz�gon. Lehet�leg t�tmeccsen! :)

Azon t�l, hogy a Real Madrid t�bb alkalommal is tal�lkozott magyar csapatokkal, magyar j�t�kosok is megfordultak a kir�lyi g�rd�ban. Pusk�s Ferenc neve minden magyar ember sz�m�ra ismert, azonban tal�lunk n�h�ny kev�sb� ismert nevet is, ha a csapat egykori j�t�koskereteit n�zegetj�k. A debreceni sz�let�s� Alberty Gyula, a Bocskay egykori kiv�l� kapusa p�ld�ul az 1934-35-�s �s az 1935-36-os id�nyben volt a h�res Ricardo Zamora cserekapusa. � v�dett p�ld�ul az 1935-�s Athl�tic Bilbao elleni 5-2 alkalm�val, s�t, az 1935-36-os szezonban mindk�t FC Barcelona elleni bajnokin � volt a kapus, mindk�t meccset 3-0 ar�nyban nyerte a Real Madrid. A m�sodikon p�ly�ra l�pett bizonyos Guillermo Kellemen, aki szint�n magyar sz�rmaz�s�. R�la meglehet�sen keveset lehet tudni, annyi biztos, hogy csat�r volt, egy szezon erej�ig volt tagja a madridi csapatnak, �s 13 m�rk�z�sen 11 g�lt szerzett. Az 1935. november 17-ei Espanyol elleni 6-0 alkalm�val p�ld�ul mesterh�rmast �rt el. Ezt a k�vetkez� �v m�rcius�ban megism�telte a Racing Santander ellen 4-3-ra elvesztett m�rk�z�sen.

Ebben az �vben m�g tagja volt a keretnek a k�z�pp�ly�s Buz�ssy, de � nem l�pett p�ly�ra t�tmeccsen. �rdekes, hogy m�s nemzet ezid�t�jt nem is adott idegenl�gi�st a csapatnak, a magyarok viszont r�gt�n h�rmat is. Leg�zelebb 1950-ben igazolt magyar j�t�kost a Real Madrid, a Racing Santander t�mad�j�t, Jorge Neufeld Nemest. A budapesti sz�let�s� j�t�kosnak nem siker�lt beverekednie mag�t a csapatba, mind�ssze egy m�rk�z�sen kapott lehet�s�get Michael A. Keeping csapat�ban, a Real Sociedad elleni cs�fos veres�g alkalm�val... 1959-ben �jabb budapesti t�mad� �rkezett a csapathoz. Kasz�s L�szl� (kor�bban az Espanyol j�t�kosa), b�r nem l�pett p�ly�ra egy t�tmeccsen sem, de k�t �vig tagja volt a keretnek �s egy bajnoki c�met begy�jt�tt (a BEK-be nem nevezt�k). 1962-ben egy magyar sz�rmaz�s�, �m pr�gai sz�let�s� fiatal csat�r, Yanko Daucik Ciboch j�tt a Real Betisb�l, aki nem sz�m�tott alapembernek, de a 19 m�rk�z�sen, amelyen p�ly�ra l�pett, az�rt hintett 8 g�lt... Az els�t r�gt�n els� meccs�n kor�bbi csapata, a Betis ellen, amelyen nem mellesleg Pusk�s Ferenc is sz�rt egy laza mesterh�rmast... N�gy magyar g�l egyugyanazon meccsen, f�l�nyes 5-2-es Real-gy�zelemmel, r�ad�sul idegenben... A bajnoks�gban m�g a Sevilla-i 5-0-�s al�z�sb�l vette ki a r�sz�t (Pusk�s ism�t beseg�tett neki 2-vel), �s els� Bernab�u-beli g�lj�t is megl�tte m�g ugyanebben az �vben a kup�ban a Granada elleni 3-0-s meccsen. Ett�l f�ggetlen�l a k�vetkez� bajnoks�gban nem kapott sok lehet�s�get a 23 �ves j�t�kos, a kup�ban viszont 6 meccsen 4 g�lig jutott, de �gyis mondhatn�nk, hogy 2 meccsen n�gyig, hiszen az Indauchu elleni 7-0-n�l l�tt egy mesterh�rmast �s a visszav�g�n is bek�sz�nt.

V�gezet�l ne hagyjuk ki a sz�nd�kosan utolj�ra hagyott Pusk�s Ferencet sem. R�la ak�r k�nyvet is lehetne �rni, �n ezt most hely hi�ny�ban nem tenn�m, �letrajza egy�bk�nt is olvashat� itt, a madridis�n. Ink�bb felsorolom n�h�ny nagyobb siker�t (a teljess�g ig�nye n�lk�l). N�gyszeres g�lkir�ly (1960, 1961, 1963, 1964), h�romszoros BEK-gy�ztes (1959, 1960, 1966), h�tszeres bajnok, k�tszeres kupagy�ztes, vil�gkupagy�ztes, Eur�pa-v�logatott, vil�gv�logatott �s mindez a Real Madrid j�t�kosak�nt! 263 t�tmeccs�n 240 g�lt szerzett, amelyet eddig csak olyanok tudtak t�lsz�rnyalni, mint Di St�fano, Santillana �s Ra�l (igaz, �k t�bb m�rk�z�sen is j�tszottak). A mai napig is eml�keznek r� Madridban, �r�k legenda marad. Szenz�ci�s m�rk�z�sei k�z�l csak n�h�nyat emeln�k ki. Els� g�lj�t a Sporting Gij�n ellen szerezte, s�t, a m�sodikat �s a harmadikat is ugyanazon a m�rk�z�sen, a Chamart�n k�z�ns�ge el�tt! Ugyanebben az �vben a Las Palmas elleni 10-1-b�l h�rom g�llal vette ki a r�sz�t. A k�vetkez� szezonban az Elche ellen 11-2-re megnyert bajnokin mestern�gyes f�z�dik a nev�hez, mint a Frankfurt elleni BEK-d�nt�n. Ez az�ta is rekord. Az ezt megel�z� el�d�nt� m�rk�z�seken 3 g�lt l�tt a Barcelon�nak, akik a k�vetkez� �vben bossz�t is �lltak. Azont�l, hogy a BEK-b�l kiejtett�k a Madridot, Pusk�s a csak egyszer tudott ellen�k betal�lni a (bajnokikkal egy�tt) n�gy meccsen, "k�rp�tl�sk�nt" hintett egy �t�st az Elch�nek... Annak a csapatnak, amelynek kor�bban Pepillo is �t�t l�tt... Ezt a teljes�tm�nyt csak kb. 40 �vvel k�s�bb tudta megism�telni bizonyos Fernando Morientes... Nem szabad azonban megfeledkezni a Penarol elleni vil�gkupa-d�nt�r�l sem, amely t�bbek k�z�tt Pusk�s k�t g�lj�r�l is h�res. Van amikor azonban a h�rom g�l is kev�snek bizonyul. Az 1962-es BEK-d�nt�ben a Benfica 5-3 ar�nyban lel�pte a Realt. Mindegyik g�l Pusk�s nev�hez f�z�dik. 1963. janu�r 27-�n h�rmat v�gott a Bar��nak a Nou Camp-ban, decemberben meg a Bernab�u Stadionban... 1965-ben m�g 38 �vesen is tudott 4 g�lt r�gni a kup�ban a Mestalla FC-nek, a BEK-ben a Feyenoordnak, de ez az �v m�r nem igaz�n r�la sz�lt, kevesebb lehet�s�get kapott. Utols� g�lj�t a Sporting Gij�n ellen szerezte 1966. �prilis�ban, utols� m�rk�z�s�t a Real Betis ellen j�tszotta a kup�ban m�jus 8-�n.

Az egyetlen magyar edz�je a Real Madridnak Hertzka Lip�t volt. 1930-1932-ig ir�ny�totta a csapatot �s egy bajnoki c�met szerzett. Az �tvenes �vek v�g�n �stereicher Emil is volt a Real Madrid sportigazgat�ja, az � nev�hez f�z�dik Pusk�s Ferenc leszerz�dtet�se. Magyar j�t�kvezet�k is vezettek Real Madrid m�rk�z�st. Ezek k�z�l a legismertebb az 1981-es Liverpool elleni 1-0-ra elvesztett BEK-d�nt� (Palotai K�roly vezette a m�rk�z�st). A 90-es �vek k�zep�n pedig Puhl S�ndor dirig�lta a PSG-Real Madrid (4-1) tal�lkoz�t.